201211.09
Off
0

ÖRÖKLÉSI JOG – PRAKTIKUS TANÁCSOK

Ha az örökhagyónak nincs örököse, halála után az öröksége a község vagy a város birtokába kerül, a Törvény rendeletétől függően, melyek ezzel az örökhagyó örökösének pozíciójába kerültek.

A külföldi örökösök egyenlő pozícióban vannak mint Horvátország állampolgárai, ami azt jelenti hogy ők ugyanúgy örökölnek a hagyatéki tömegből mind a Horvát állampolgárok.

Halálesetkor, a hagyatéki tömeg végrendelet vagy törvény alapján osztódik. Ha az örökhagyónak nincs végrendelete, elsősorban gyerekei és házastársa öröklik, egyenlő arányban. A házasságon kívül született gyerekek és utódjaik ugyanolyan öröklési jogot élveznek mind a házasságon belül született gyerekek és utódjaik. Válás és házasság érvénytelenítés esetén a házastársak öröklési jogai megszűnnek. Az élettársi kapcsolat megegyezik a házassági kapcsolatból származó öröklési jogokkal, ha egy nem házas nő és egy nem házas férfi életközösségéről van szó, amely legalább három éve tart vagy rövidebben, ha közös gyermekük született belőle.

Mikor a Horvátok, haláluk esetén, a vagyonuk megosztását tervezik, vagy végrendeletet készítenek vagy meghagyják a vagyonuk törvényen alapuló megosztását. A végrendelet érvényes, ha az örökhagyó a végrendelet elkészítésének időpontjában legalább 16 éves és belátási képességgel rendelkezik. A végrendelet határozatait az örökhagyó igazi szándékához kell értelmezni.

Az örökhagyók gyakran elfelejtik, hogy a végrendeletben nem rendelkezhetnek teljes vagyonukkal, hiszen a köteles részre jogosultak minden esetben megkapják annak felét amit törvényes örökösként megkaptak volna. A köteles részre jogosultak alatt minden előtt az örökhagyók utódjait és házastársát kell érteni.

Ezen kívül, a végrendeletek és az adományozási szerződések az örökhagyó halála után legtöbbször pert okoznak.

Ezért, ha az örökhagyó egy bizonyos közeli személyt ki akar tagadni vagy egyszerűen a vagyonát másként szeretné megosztani mind ahogy azt a törvény előírja, másrészt pedig biztos akar lenni abban, hogy halála után nem lesz felesleges pereskedés, javasoltak az öröklési joghoz fűződő szerződések kötései, mind például a vagyonátruházás, vagyonmegosztás, tartási és életjáradéki szerződés.

E szerződések kötése esetében, az örökhagyó halála után, a hagyatéki meghallgatás nyitásakor az örökhagyónak már nincs vagyona, mivelhogy vagyona már halála előtt át volt ruházva.

A vagyonátruházás és a vagyonmegosztás olyan szerződések, amelyek gyakorlatban csak ritkán vannak használva, valójában pedig az ingatlanjogok hatékonyságának legjobb szabályozási formái. E szerződések kötése után a pereskedés nem lehetséges, mivel az összes köteles részre jogosult örökös ezek a szerződések aláírója. A vagyonátruházás és vagyonmegosztás csak akkor érvényes, ha a vagyonátruházó házastársa, minden egyes gyereke és más törvényes utódai jóváhagyása be van szerezve.

A tartási és életjáradéki szerződéssel Horvátországban gyakran vissza van élve, ugyanis az eltartók gyakran nem gondoskodnak az eltartottakról úgy, ahogy a szerződésben megegyeztek, cserébe pedig mégis megkapják az eltartott ingatlanját. Ezzel a szerződéssel gyakran profitálnak éppen azok, akik nem tartoznak az eltartott hozzátartozói közé, úgyhogy az eltartott halála után gyakoriak a hozzátartozók és az eltartók közötti perek.

Ezért javasolt, hogy az idősebb személyek osszák fel szerződésekkel vagyonukat oly módon ahogy életük során kívánják, mégpedig legjobb vagyonátruházás vagy vagyonmegosztás által. Fontos kiemelni, hogy e szerződések kötésekor a személynek belátási képességgel kell rendelkezni, továbbá, az örökhagyó holtig tartó haszonélvezeti joga, elidegenítési és ingatlan terhelési tilalma is e szerződések része lehet. Ily módon az idősebb személyek számára lehetővé van teve vagyonuk felügyelete, másrészt a vagyonuk átvitele pedig igazi akaratuk alapján történt.